2018. szeptember 22. szombat 15.00 – CSOBÁNKAI FALUNAP

ZENÉS MESEJÁTÉK JOÓS TAMÁS ÉNEKMONDÓ ELŐADÁSÁBAN

„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas birodalom, a hangok országa, Pentatónia. Hogy milyen volt ez az ország? Nem volt se északon, se délen, se keleten, se nyugaton, de ott volt mindenütt: a földön, a vízben és a levegőben. Ez a birodalom tele volt csodálatos hangokkal, szépséges dallamokkal, varázslatos muzsikával. Királya is volt néki, ahogy egy rendes országban lennie kell. Úgy hívták, hogy Violin király.


A „Violin király és Hanga királykisasszony” c. mese kifejezetten Joós Tamás előadóművész számára íródott interaktív játék, amelynek fő célja öt hangszer játékos bemutatása és a gyerekek általi megszólaltatása, mesekeretbe ágyazva.

A felvezető-játék közös énekléssel, ritmus- és más zenei játékokkal hangolja rá a gyerekeket az előadásra. A prológusban elhangzik: a mese „csakis a közönség közreműködésével válhatik valóra”, azaz beavató jellegű.

A történet népmesei motívumokra épül: van egy ország (Pentatónia, a hangok birodalma), annak egy uralkodója, Violin király. Az özvegy király a széltől is óvja leányát,

Hanga királykisasszonyt, aki bezártságában kertjét gondozza és közben bús dalt dúdol naphossszat. A király már aludni sem tud tőle, mérgében megátkozza: az ördög bújjon belé, ha nem hallgat el. Abban a pillanatban megjelenik Rekegő, a főördög (báb) és teljesíti a parancsot: belebújik a királykisasszonyba. Hanga királykisasszony attól fogva megnémul.

A király megbánja szavait, de hiába könyörög, az ördög nem alkuszik. Ekkor hívatja az udvarmesterét, Hangvillát, hogy minden tartományában hirdesse ki, aki kizenéli leányából az ördögöt, méltó jutalmat kap.

Az öt országrész, amelyet Hangvilla körbejár: a Nyenyerék (tekerőlantosok), a Bandurák (citerások), a Tilinkák földje (furulyások), a Tamburások (csörgődob) és a Csuvavák tartománya (az esőbotolók).

A tartományok bemutatása indirekt alkalmat ad a hangszerek játékos megismertetésére, egy-egy dal megtanulására és a hangszereke kipróbálására. Végül minden tartomány ad egy zenészt és megalakul a Zene-bona Zenekar, amely játékával kiűzi az ördögöt a királykisasszonyból és jól megtáncoltatja.

A játék örömünneppel ér véget, amelyben táncra perdül az egész „ország”.

Az előadásban ismert gyerekdalok (Pl.: Megfogtam egy szúnyogot, Tavaszi szél stb.) mellett versek (PL.: Csoóri Sándor: Nyenyerés) is beépülnek a játékba, közönség közben meg is tanulja őket, ugyanakkor az általuk ismert más énekek is beépíthetők improvizatív jelleggel.

Szász Ilona
dramaturg